Tel: 06-70/639-7777

Találtam egy kutyát…na, nem most, hanem jó másfél hete. Átszaladtam a barátnőmhöz tojásért, hogy gofrit süssek a kis mackómnak. Tényleg! Ahogy felkanyarodtam a beállóra, egy nagy szőrös kutya ugrált az autó előtt, mint aki a gazdájának örül, amikor hazaért! Kiszálltam az autóból, újfent összeugrált örömében. Hát, én is nagyon örültem neki, össze-vissza ölelgettem, pedig aki ismer, tudja, hogy eléggé utálom, ha koszos lesz a ruhám… Felpórázoztam a kulcstartó szalagommal, és megkérdeztünk pár szomszédot, ki ismeri, valamint feltettem a helyi fb csoportba is. Olyan cuki volt, tényleg ☺ Simiztem, terelgettem, ismerkedtünk.  Majd hazaért a barátnőm férje, és közölte, hogy hát ewzt a kutyát ismeri, itt lakik szemben. Haza is vitte, viszlát ☺

Azóta kutyát szeretnék. Meglátok egy elhagyott kutyát a facebookon, és be akarom fogadni. Pedig van már kutyánk is, macskánk is. 

Aztán kitaláltam, hogy de jó lenne, hogyha karácsonykor kiugrana a kiskutya egy szalaggal átkötött dobozból, a gyerekek tutira odáig lennének!

Dobtam is a színes cetlikkel, tudjátok, amiket az előző blogpostban mutattam. Az volt a kérdésem, hogy legyen-e karácsonykor új kiskutyánk. a válsz: zöld, vagyis, igen! És az én reakcióm erre: összerándult a gyomrom.

Mit jelent ez?

Azt, hogy nem kérdés, hogy vágyom rá. Ugyanakkor van már pont elég gyerekem ÉS állatom, éppen hogy megbirkózom velük, pont nincs szükségem ennél nagyobb terhelésre.

Mire van akkor valójában szükségem, amit egy kiskutya képvisel?

Szerinted? Nem olyan nehéz kitalálni 

Hűségre és feltétel nélküli szeretetre. 

Ebből volt/van hiányom. Hogy mit kezdek vele, az egy döntés kérdése. 

Az is, hogy rátestálom-e ezt egy élőlényre.

Szabad akaratom van, úgy döntök, ahogy akarok. Ha akarom, szerezhetek egy kutyát. De tisztában kell vele lennem, hogy valójában nem rá vágyom, hanem arra a minőségre, arra az érzésre, amit ő képviselni tud az életemben. Őszintének kell lennem magammal. 

Ha az őszinteség megvan, akkor elkezdhetem megvalósítani azt, amire valójában vágyom.

Ennyi a sztori a cuki „kóbor” kutyussal.

Nincs happy end, meg semmilyen end. A történet megy tovább.

Kategória: önismeret

0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Avatar placeholder

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük