Van, ahol azt kérik a családállításon, hogy x ideig, mondjuk három hétig ne beszélj róla, mert akkor nem fog működni. Szerencsére ez tévedés, szabad beszélni róla, semmi nem fog elromlani emiatt, ami már jobb lett. Arra érdemes odafigyelni, hogy arról beszélj az állítás után: mi változott. Tehát az, ami megtörtént, ami az elakadás volt azt érdemes múlt időbe tenni, és ami változott az pedig jelen időbe. Nem attól függ, működik-e a családállítás, hogy beszélsz róla vagy nem, hanem attól mire helyezed a fókuszt. A múlt helyett a jelenre és a jövőre koncentrálj!
Beszélni pedig nyugodtan beszélhetsz róla akár állítást kérőként érkeztél akár segítőként, természetesen nem pletykálkodás szintjén, hanem a saját megéléseidre helyezve a hangsúlyt.
Minden egyes konzultáció és minden egyes családállítás új felismeréseket hoz saját magamnak is, az én életemre vonatkozóan, amiért hálás vagyok. Ha bármikor az állítás előtt vagy után kérdés merül fel benned, tedd fel bátran, mert nincsen rossz kérdés, csak az a rossz kérdés, amit nem teszünk fel.
Végezetül még csak egy idézettel szeretném zárni ezt a cikksorozatot, ami szerepel a bögrémen is,
„Hinni a hihetetlent, látni a láthatatlant, és megteremteni mindazt, amit a többi ember lehetetlennek hisz.”
0 hozzászólás